Az EU 16 éves korhatárt vezet be az AI chatbotok és közösségi média használatához
Az Európai Unió új, szigorú szabályozást vezet be a digitális szolgáltatásokhoz való hozzáférés terén, különös tekintettel a kiskorúak védelmére az online térben. A legfontosabb intézkedés, hogy egységesen 16 éves minimum életkort határoznak meg a közösségi média, videómegosztó platformok és mesterséges intelligencia alapú asszisztensek használatához. A 13 és 16 év közötti fiatalok csak szülői beleegyezéssel férhetnek hozzá ezekhez a szolgáltatásokhoz, amit egy európai szintű életkor-ellenőrző és digitális azonosító rendszer támogat majd.
Az új korhatár és a szigorúbb gyermekvédelmi szabályok háttere
Az elmúlt időszakban egyre nagyobb figyelem irányult arra, hogy miként lehetne hatékonyabban védeni a gyermekeket az online térben megjelenő káros tartalmaktól és a manipulatív felhasználói élménytől. Ausztrália például már korábban korlátozta a közösségi média használatát 16 év alattiak számára, most pedig az Európai Parlament is hasonló lépéseket támogat. A cél, hogy a fiatalok mentális és fizikai egészségének megőrzése érdekében változzanak a platformok működési elvei, megszűnjön az olyan tervezési megoldások alkalmazása, amelyek a hosszabb idejű használatra ösztönöznek.
A szavazáson a javaslatot 483 képviselő támogatta, 92-en ellene szavaztak, 86-an pedig tartózkodtak. Ez jól mutatja, hogy az uniós döntéshozók komolyan veszik a gyermekek online biztonságának kérdését.
Digitális azonosítás és szülői beleegyezés az új rendszer sarokkövei
Az új szabályozás megköveteli, hogy az érintett platformok bevezessék az EU-szintű életkor-ellenőrző applikációt és a Digitális Európai Azonosító (eID) rendszert. Ezeknek a megoldásoknak pontosaknak, biztonságosnak és adatvédelmi szempontból is megbízhatónak kell lenniük. Ugyanakkor a platformok felelőssége nem csökken azáltal, hogy ilyen eszközöket alkalmaznak: továbbra is kötelesek olyan szolgáltatásokat nyújtani, amelyek alapból biztonságosak és a gyermekek számára megfelelőek.
Az intézkedések bevezetése során kiemelt figyelmet kap a Digitális Szolgáltatások Törvénye (DSA) betartása, amely keretet ad a platformok működésének. Azok a cégek, amelyek ismételten megszegik a gyermekvédelmi előírásokat, akár személyes felelősségre vonással is szembesülhetnek, különösen a vezető tisztségviselők esetében.
Újabb korlátozások és szankciók a gyerekek védelmében
Az Európai Parlament javaslata további szigorításokat tartalmaz a kiskorúaknak szánt ajánlórendszerek és algoritmusok kapcsán. Különösen tiltani szeretnék azokat az elköteleződés-alapú ajánlórendszereket, amelyek a megtekintési idő vagy interakció maximalizálására törekednek, mivel ezek gyakran veszélyes vagy nem megfelelő tartalmakhoz juttathatják a fiatalokat.
Emellett a szabályozás kiterjed a videómegosztó platformokra is, ahol például betiltanák a szerencsejáték-szerű elemeket, mint a loot boxok, szerencsekerekek vagy gyors fizetéses előrehaladási rendszerek. Figyelmet kapott a „kid-fluencing” jelenség is, amikor gyerekek pénzügyi motivációból hoznak létre tartalmakat, amelyeket szintén korlátozni szeretnének.
Az AI technológiák rohamos fejlődése új kockázatokat hoz magával: a mesterséges intelligencia által generált deepfake videók, AI-alapú társalgó chatbotok vagy autonóm ügynökök könnyen félrevezethetik a fiatalokat, valamint növelik a hamis információk és adatvédelmi problémák veszélyét.
Az uniós tagállamok már lépnek, a jövőbeli lépések előkészítése zajlik
Az EU tagországai már megkezdték a nemzeti szintű intézkedések bevezetését, például az iskolai okostelefon-használat korlátozását, a kiberzaklatás elleni szabályozásokat, segélyvonalakat és digitális jóléti kampányokat indítanak. A döntéshozók továbbá koordinált vizsgálatot terveznek a közösségi média hatásairól a fiatalok mentális egészségére, valamint egy uniós szintű akciótervet dolgoznak ki a kiberzaklatás elleni fellépéshez.
Az új, hamarosan életbe lépő Digitális Méltányosság Törvény (DFA) is kiemelt szerepet játszik majd a digitális szolgáltatások fogyasztóvédelmi szabványainak erősítésében, különösen a gyermekek védelmében.
Összességében az EU célja, hogy az online tér egy biztonságosabb, egészségesebb környezetté váljon a fiatalok számára, ahol a technológiai fejlődés nem jár együtt veszélyekkel, hanem a gyermekek jólétének szolgálatába áll.
